Búcsú Ambrus Gyula fafaragótól
Ambrus Gyula alkotó ember volt.
Kezdetben agyagból készített figurákat, tárgyakat, majd 1963-ban találkozott
Balási Gyula fafaragó népművésszel, aki a fafaragás felé irányította figyelmét.
Gyula bácsi ezt úgy fogalmazta meg: a faragások "nem törnek el úgy, mint a kerámiák".
A '60-as '70-es években rendszeres résztvevője volt a megyében rendezett
fafaragó táboroknak, ezt számtalan nagy becsben tartott emléklap őrzi.
Részt vett a megyei kiállításokon is ebben az időben.
Kezdetben figurákat faragott, majd következtek a táblaképek, a szüretelős,
népi életképes témájú faragásokkal és virágos ornamentikával.
Különös világot teremtett meg lakótelepi lakásukban, ahol a konyhaszekrény,
az asztal, a székek, a hálószoba ágya mind-mind az ő kezemunkáját dícséri.
Alkotási vágya a kerámián és a fafaragásokon kívül a festészet területére is
elvitte, néhány festménye a család féltve őrzött kincse.
Az utóbbi években készült el a TolnaArt, Tolna megyei művészeti oldalakon
internetes honlapja, ahol fafaragásait ismerhetik meg a látogatók.
Ez lendületet adott Gyula bácsinak, egyre nagyobb intenzitással dolgozott.
Tagja volt az ART'999 Tolna Megyei Képzőművészeti Egyesületnek, amellyel több
csoportos kiállításon mutatkozott be.
Az elmúlt év decemberében az Összkéz Galériában rendezett jótékonysági
kiállításra boldogan adott táblaképet, hiszen a nemes cél, az "Egy lépés"
Alapítvány támogatása melengette szívét, munkájával is támogatni kívánta a
rászorulókat.
Tervei voltak még a jövőre ...
Kedves Gyula bácsi!
A Te életed most "eltörött", mint régen azok a kerámiák, de munkáid s szád
sarkában a sejtelmes mosoly emléke itt maradnak, mindig emlékeztetve rád.
Nyugodj békében!
Szekszárd, 2005. március 21.