1989 óta foglalkozik tűzzománccal.
1990 óta különböző szakmai zsűrik minősítik alkotásait.
1991 óta állít ki rendszeresen.
Képei megtalálhatók külföldön és itthon, magángyűjteményekben és közintézményekben.
Díjak:
1998 - "1998 kézműves remekei" pályázaton: IPOSZ OKKI díj
1998 - "V. Betlehemi Jászol" pályázaton: Magyarok Világszövetségének különdíja
2000 - "Gyí lovam, gyí betyár" pályázaton: Szociális és Családügyi Minisztérium különdíja
Ferenczi Zsuzsanna gobelinművész:
"Kísérletező, önmagát kritikusan szemlélő művész Oláh Erika. Gondolatait és a
technikát összehangoltan alkalmazza képein belül. Kiindulási alapja a
mesterség, az anyag, a hagyomány - ehhez alakítja, formálja képeit.
Nehezen születik egy-egy "zománc", hiszen naponta érik, olyan hatások,
melyeket akarva-akaratlanul beépít, be kell építenie műveibe...
Művészetére a rétegződés jellemző, mert a legfeltűnőbb módon észrevehető élete,
életünk szakaszai."
Salamon György festőművész:
"Oláh Erika zománcai sajátos, egyedi utat járnak be. Korai művein szűk
színskálával, tömör formákkal ér el olykor monumentális hatásokat.
Egy-két fekete, egyszerű vonalú figurával sommás, de kifejező mozdulattal
ér el drámai hatást. Ezek a kisméretű művek zárt világukkal teret, mélységet
érzékeltetnek, jól komponáltak, pozitív és negatív felületek összehangoltak.
A képek zárt rendjét szinte zenei hatás jellemzi. Nyugtalanító sárgát, mély
feketét és földbarna színt használ főleg.
Később színvilága kibővül kékekkel, fehéres szürkékkel, ugyanakkor kígyózó
vonalháló is belép a kompozícióba. Ezek a fémszínű vonalak hol játékos,
hol görcsös, hol ritmikus, máskor szigorú elemeket visznek egyre gazdagodó
képi világába. A vonalak időnként meg-megtörő, szabálytalan és ugyanakkor
önálló motívummá alakulva erősítik az expresszivitást, vagy épp a hangulatot
jelenítik meg, mint például a macskás képnél. Máskor a vonal főszereplővé válik,
mozgást, lebegést, lüktető életet teremt.
Oláh Erikát sokrétű kísérletező kedve új és új területekre viszi. Munkái
archaikus és mély humanizmust, vallásos területeket érintenek. Technikája
követi a szellemiség változását, visszanyúl a régi rekeszzománc technikákhoz,
a sodronyzománchoz. Új elemként a magyar népművészet motívumai is megjelennek.
Szerteágazó tehetségű művész, aki folyton új lehetőségeket fedez fel
magában, és ezeket - gazdagodásunkra - megosztja velünk."
|
