Baka István költő
 
 

 

Életrajz

(Szekszárd, 1948. július 25. - Szeged, 1995. szeptember 20.)

A költői képalkotás és a szerepjáték-költészet egyik legjelentősebb megújítója, író, műfordító, szerkesztő.

1966-ban érettségizett a szekszárdi Garay János Gimnáziumban, majd 1972-ben a JATE magyar-orosz szakán kapott tanári oklevelet.

Első verseit Ilia Mihály jelentette meg a Tiszatájban 1969-ben.

Utolsó egyetemi tanévét Leningrádban töltötte, ahol egész alkotói pályáját meghatározó élményeket szerzett. Életreszóló barátságot kötött a periférián tengődő, de lázas szellemi életet élő intelligencia néhány képviselőjével, akik beavatták a szamizdat irodalom olvasásának misztériumába. Itt fedezte fel Mandelstamot, Szosznorát, Brodszkijt, és itt döbbent rá Magyarország provincia-mivoltára. Ennek hatására kezdte magát nemzeti elkötelezettségű költőnek vallani.

Két esztendőnyi szekszárdi tanári munka után, 1974-ben került vissza Szegedre, ahol a Kincskereső munkatársa, majd főszerkesztő-helyettese lett. Szerkesztőségi szobájában, Szeged egyik fontos szellemi műhelyében, a magyarországi és a határon túli kultúra sok-sok jelentős személyisége megfordult.

Költészetére legnagyobb hatást műfordító munkája mellett a komolyzene gyakorolta. Zenei élményből született - saját megfogalmazása szerint - verseinek szonátaformája is.

Munkásságát több díjjal és kitüntetéssel ismerték el. A legfontosabbak: Clevelandi József Attila-díj, Graves-, József Attila-, Weöres Sándor- Tiszatáj- és Babits-díj, Déry-jutalom, Pro Urbe-díj Szekszárd, Szegedért Emlékérem.
A Sztyepan Pehotnij testamentuma című kötete 1994-ben az Év Könyve lett.

A szöveget: a Baka I. Alapítvány - életrajz oldalról vettük át! - További adatok a Baka István Alapítvány oldalain!

  Fotó 1  

 

 

síremléke Szekszárdon az alsóvárosi temetőben
Farkas Pál szobrászművész alkotása

 
Fotó 2


Fotó 3


   
 

Szekszárd, 2001. november 17.

A családtagok, barátai és tisztelői gyültek össze szombaton délután a Prantner utcai szülői ház elött, hogy a ház falán elhelyezett emléktáblát felavassák.
Kocsis Imre Antal, a város polgármestere emlékezett meg a költőröl, idézve egyik nyilatkozatát:
"Szegeden lakom, Szekszárdon élek". A költő mindvégig hűséges marad szülővárosához, így Szekszárd egy költő óriással lett gazdagabb, mondta a polgármester.
Az emléktábla, mely Bakó László kőfaragó művész munkája, irodalmi emlékhellyé avatta a szekszárdi szülői házat.

Töredékek - Baka István emlékére - Elblinger Ferenc összeállítása (fotók és versrészletek).

 

 Vissza a TolnaArt oldalra  
További Baka István oldalak: